Világszép Kapcsolódások kiállítás

2021. szeptember 17 – 26.

1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 18., Létra Klub

A kiállítás fővédnöke: H.E. Johannes K. Haindl, Németország magyarországi nagykövete 

Kurátorok: Wirtz Ágnes művészettörténész, a Világszép Alapítvány alapítója és Alföldi Róbert műgyűjtő, rendező, színész

A Világszép Kapcsolódások központjában emberi kapcsolatok állnak: ismeretségek, megismerkedések, érzések és érzelmek. A projektre felkért 20 művész kiválasztásánál a cél egy olyan művészgárda mozgósítása volt, ahol a művészeti nyelv sokfélesége az alapítvány által gondozott gyerekek sokféleségét hivatott láttatni. 

Nyitva tartás mindennap 11:00-18:00-ig.
Kivéve:
-Szeptember 17-én 16:00-ig
-Szeptember 21-én 15:30-ig
-Szeptember 23-án 17:00-ig
A kiállítás látogatása ingyenes.

Magyarországon 24 000 gyerekről a saját szülei helyett az állam gondoskodik. A gyerekek nehéz körülményei, sorsa a többség számára szinte láthatatlan, sokszor csak az írók, alkotók, művészek közvetítésében van módunk megérteni, átérezni egy-egy hasonló élethelyzet mélységeit. Wirtz Ágnes és Alföldi Róbert kurátorok különleges esemény megszervezését tűzték zászlajukra, amikor felkérték a magyar kortárs képzőművészet 20 élvonalbeli alakját, hogy ismerjenek meg egy-egy gondoskodásban élő gyereket. A találkozókat a Világszép Alapítvány szervezte meg, mely alkalmakra minden alkotó a saját egyedi módján készült. Az így létrejött alkotások nemcsak a magyar kortárs képzőművészet jelentős alkotóinak reflexiói. Az akció során létrejött munkák a párok egymás iránti nyitottságáról és kapcsolódásáról tanúskodnak. A gyerekek a találkozók során úgy érezték, hogy történetük érdekes, jelenlétük fontos, miközben az ő életükben pont ebből jut a legkevesebb: figyelemből és megerősítő kötelékből. Az alkotásokból szeptember 17-én nyílik kiállítás, majd később árverésre kerülnek. Az így befolyt teljes összeggel az idén 10 éves Világszép Alapítvány munkáját támogatják, mely programjaival hosszú távon szervez támogató közösséget több mint 140 gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermek köré. A kiállításon résztvevő művészek és a műveiket megvásárló gyűjtők és művészet-rajongók ahhoz járulnak hozzá, hogy az Alapítvány további 35-40 gyereket tudjon olyan módon felkarolni, hogy a bizalomvesztés, szeretethiány, és otthontalanság ellenére is meg tudják élni, hogy helyük van a világban.

Facebook eseményünket ITT találod.

Várunk szeretettel a kiállításon!

  • Alföldi Róbert
  • Bánki Ákos
  • Barabás Zsófi
  • Bukta Imre
  • Csató József
  • Czigány Ákos
  • Esterházy Marcell
  • Havadtőy Samuel
  • Győri Márton
  • Horváth Lóczi Judit
  • Köves Éva
  • Kristóf Gábor
  • Lovas Ilona
  • Megyik János
  • Nádler István
  • Nemes Csaba
  • Nemes Márton
  • Soós Nóra
  • Szüts Miklós
  • Vojnich Erzsébet

Alföldi Róbert (1967)

Mindannyiunk által ismert munkássága mellett Alföldi Róbert nemcsak a magyar neoavantgarde fotográfia egyik legfontosabb műgyűjtője, hanem ő maga is alkot. A 2000-es évek eleje óta számos egyéni és csoportos kiállításon mutatták be festményeit. 

Bánki Ákos (1982)

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett, Barcelonában is alkotó képzőművész. Művészetszervezői, innovatív filmes és színházi projektjeiről is ismert. Mozgalmas festményeit az expresszív absztrakció világa járja át.

Barabás Zsófi (1980)

A művész családban felnövő Barabás Zsófi a Pécsi Tudományegyetem Doktori képzését Keserü Ilona vezetése alatt végezte el. Külföldi tanulmányútjai és utazásai nagyban inspirálják művészetét. Organikusan kibontakozó absztrakt festményeinek szín- és formavilága - a pasztellszínek és a lágy formák - nyugalmat és egyensúlyt árasztanak.

Bukta Imre (1952)

Munkácsy Mihály-díjas képzőművész. Az autodidakta művész munkássága erősen kötődik a vidéken élő, gyakorta a mezőgazdaságban dolgozó emberek mindennapjaihoz, életmódjához, kultúrájához. Témáit is innen meríti: a mindennapi élet szereplői, helyszínei és tárgyai járják át munkáit. Anyaghasználatát a változatosság jellemzi, gyakran emel be szokatlan elemeket műveibe.

Csató József (1980)

Háromszor is elnyerte a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjat, és Esterházy Művészeti Díjban is részesült. Motívumokban gondolkozik, festményeinek szimbólumvilága a figurativitás és az absztrakció határán mozog. Izgalmas forma- és színvilágok reakciói és a dominancia játéka jellemzi műveit.

Czigány Ákos (1972)

A hazai fotográfiai színtér meghatározó alkotója, a neves Balogh Rudolf-díjat, és a Lucien Hervé- és Rodolf Hervé-díjat is elnyerte. Művészetét a letisztultság, a mértanilag pontos geometrikus képalkotás jellemzi. A Bauhaus és a konstruktivista hagyományok hatásai érezhetőek tiszta kompozícióiban.

Esterházy Marcell (1977)

A Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakának elvégzése után tíz évig élt Párizsban, ahol Lucien Hervé tanítványaként főleg fotográfiával foglalkozott. Művészetét azóta is a képzőművészeti fotóhasználat jellemzi. Változatos médiumokban alkotott mozgóképek, kollázsok, de objektek is megjelennek praxisában. Sokat foglalkozik az idővel való viszonyunkkal. Művei gyakran a múlt-jelen-jövő hármasát boncolgatják.

Samuel Havadtoy (1952)

Művészeti munkássága szerteágazó: képzőművészként, lakberendezőként ismert leginkább, de galériatulajdonos is volt. Az 1970-es évektől New York-ban élt, az ottani művészeti és képzőművészeti világ nagyjaival került kapcsolatba. A 2000-es években tért vissza Magyarországra. Művészeti munkásságának kedvelt anyaga a csipke, mellyel elfed, eltakar. A pop-art világát idéző elő- és életrehívó motívumok, szimbólumok szintén jellemzők művészetére.

Győri Márton (1979)

2004-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán szerzett diplomát. 2018-ban a Magyar Zsidó Kultúráért Díjjal tüntették ki. Művészete a költészet, az irodalom, a filozófia, a zsidó vallás és kultúrtörténet világából merítkezik és teremt a magyar festészetben teljesen egyedülálló, csak rá jellemző, összehasonlíthatatlan alkotói világot.

Horváth Lóczi Judit (1981)

2019-ben elnyerte az absztrakt művészek egyik legjelentősebb ösztöndíját a Pollock-Krasner Alapítványtól. Mesterének Konok Tamást, a hazai konkrét, geometrikus művészet egyik meghatározó alakját tekinti. Absztrakt festményeit, és objektjeit lüktető színek dinamizmusa jellemzi. Frissesség, újfajta tér és színképzés járja át munkáit.

Köves Éva (1965)

A neves Pollock-Krasner Alapítvány ösztöndíját többször is elnyerő művész kollázsszerű művein a médiumok keveredésével találkozhatunk. Alkotásain ugyanúgy megférnek az ipari, vagy mesterséges tájrészletek (építészeti struktúrák, ablakok, állványok, korlátok), mint a geometrikus absztrakció különböző képződményei. Modulárisan bővíthető struktúráit a fotográfia és a festészet műfajának ötvözésével hozza létre.

Kristóf Gábor (1988)

2014-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő és intermédia szakán. 2013-ban az Essl Művészeti Díj egyik jelöltje volt, 2015-ben pedig Derkovits-ösztöndíjban részesült. Munkáit a médiumok és műfajok közötti átjárás, kísérletezés jellemzi. Művei a hagyományos festészet határait feszegetik, górcső alá véve térképezik fel a képalkotás aktuális, meg-megújuló lehetőségeit.

Lovas Ilona (1948)

Ferenczy Noémi-díj, Érdemes Művész, Kossuth-díj. A textiművészként induló alkotó műveit a változatos anyaghasználat jellemzi. Szobrainak, installációinak gyakorta a textil az alapanyaga, de szerves anyagok, mint a bél vagy az ostya is többször helyet kapnak műveiben. Konceptuális művei a természettel, az emberi lét alapvető kérdéseivel és kulcsfontosságú fogalmaival foglalkoznak, mint például a születés-elmúlás kettőssége. Művészetének tartalmát szinte indulástól meghatározza a hit keresése, a moralitás és a transzcendencia.

Megyik János (1938)

Munkácsy Mihály-díj, Kossuth-díj. 1956-ban Bécsbe emigrált, ahol az ottani Képzőművészeti Akadémián tanult és diplomázott. Művészete a konstruktivizmus hagyományaihoz, és a neoavantgarde törekvéseihez kapcsolható. Művei a térbeliség kérdéseivel foglalkozva a festészet–szobrászat–építészet határterületén mozognak.

Nádler István (1938)

Művészetét az állandó megújulás jellemzi, munkásságáért a Kossuth-díjat is elnyerte. A főiskolán 1963-ban az Ecole de Paris, majd ‘68-ban az amerikai és német „hard edge” vonulatát ismerve kialakítja saját ra[1]dikális formavilágát, ami az archaikus és népművészeti elemek[1]re épül. Az 1980-as években sokkal inkább az expresszivitás, felszabadult absztrakció jellemzi. Az 1990-es évektől kezdődően a gesztusfestészet járja át vásznait. A szakralitás nagyban jellemzi munkásságát, az elmúlt években a metálszínek megjelenése erősít rá erre a tematikára.

Nemes Csaba (1966)

A Pécsi Tudományegyetem művészeti karának docense. Figuratív, gyakran a fotorealizmus határait feszegető festészete a személyes és történelmi múlt mellett társadalmi kérdésekre fókuszál. A közelmúlt eseményei mellett olyan társadalmi feszültségeket láttat, mint az etnikai alapú diszkrimináció, a szélsőséges ideológiák jelenléte a közéletben és a hétköznapokban. Témáinak komplexitását festményein túl animációs- és videófilmeken, story boardokon is megjeleníti.

Nemes Márton (1986)

A Londonban élő művész 2019-ben elnyerte az Esterházy Művészeti Díjat. Műveit az állandó kísérletezés jellemzi, melynek fő témája maga a festészet. Dinamikus szín- és anyaghasználatú munkái az absztrakció hagyományait boncolgatják. A hagyományos festészeti elemeken túllépő művek gyakran installatív elemekkel bővülnek.

Soós Nóra (1979)

Soós Nóra 2004-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő és vizuális nevelőtanár szakán szerzett diplomát. Mesterei Molnár Sándor, Klimó Károly és Maurer Dóra voltak. Színes, eleven festményeinek témáit a hétköznapi életből meríti, melynek mozzanatait egymást fedő rétegekben helyezi el vásznain. A rétegek közötti takarás és átfedés a néző kreativitását, aszociációs képességét hivatott mozgósítani.

Szüts Miklós (1945)

Az Országos Tűzoltó Parancsnokság Szent Flórián érme büszke tulajdonosa. Szereti magát tájképfestőként meghatározni. 2020-ban a Magvető kiadó Tények és Tanúk sorozatában memoár kötete jelent meg A Földön élni ünnepély címmel.

Vojnich Erzsébet (1953)

Munkácsy Mihály-díj, Prima Primissima díj. Vojnich Erzsébet több mint húsz éve fest néptelen belső tereket, amelyek azonban implikálják az emberi jelenlétet. A nem látható forrásokból, felülről vagy oldalról beáramló fény rajzolja ki a vízszintes és függőleges felületeket, és sugallja a lépcsőt, fürdőt, ablakot használó emberek jelenlétét.

Köszönettel tartozunk Mautner Zsófinak (Chili & Vanília), a HighVibes csapatának, a Sauska Borászatnak és a Villa Bagatelle-nek, hogy hozzájárultak az esemény megvalósulásához. Külön köszönet Alföldi Róbertnek, aki nem csak művészként, hanem kurátorként is mellénk állt, Hitka Viktóriának, aki az esemény arculatát megálmodta és Turós Balázsnak, aki csodálatos kisfilmjeivel megörökítette a kapcsolódásaink történetét.

Köszönjük mindenkinek, hogy velünk együtt hisztek  a különleges kapcsolódásokban!

Egy gyerek, egy egész világ.

Médiamegjelenések

Marie Claire – Az élet lehet szép – kortárs művészek és gondoskodásban élő gyerekek

Artportal – Világszép Kapcsolódások

We Love Budapest – Összeérő történetek – Művészek és állami gondozott gyerekek találkozását megörökítő kiállítás nyílt

PS Magazin – Húsz művész példátlan összefogásával nyílt meg a gyermekvédelmi gondoskodásban élőknek dedikált kiállítás

168 óra – Kiállítás nyílik a gyermekvédelemben élő gyermekek által ihletett alkotásokból

Prae – Gyermekvédelemben élők által inspirált alkotásokból nyílik kiállítás Budapesten

Webrádió – Gyermekvédelemben élők által inspirált alkotásokból nyílik kiállítás Budapesten

Sajómente – Gyermekvédelemben élők által inspirált alkotásokból nyílik kiállítás Budapesten

In – Kortárs művészettel a gyermekotthonok lakóiért

A Kultura.hu –  Gyermekvédelemben élők által inspirált alkotásokból nyílik kiállítás Budapesten 

Index – Nádler István, Esterházy Marcell és Bukta Imre együtt állít ki

Klasszik Rádió – Világszép Kapcsolódások címmel nyílik kiállítás és jótékonysági aukció

Art Magazin – Húsz művész összefogásával nyílt meg a gyermekvédelmi gondoskodásban élőknek dedikált kiállítás

KlubRádió – Mi a fene ez a televíziós nyilvánosság?

Origo – Gyermekvédelemben élők által inspirált alkotásokból nyílik kiállítás Budapesten

Demokrata – ,, Nem hiszem, hogy szebb volna”

Országút -Világszép Kapcsolódások

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.