Anna története
Nemrég ünnepeltük Anna – hívjuk-e történetben Annának – 18. születésnapját. Hagyományainkhoz híven sütöttünk tortát, és kapott egy albumot a gyerekkori képeiből, legalább azokból, amik Világszép programokon készültek. Rögtönzött kórusunk énekelt, elcsattant pár poén a saját jogon vásárolható cigiről és alkoholról… közben eszembe jutott lányom 18. szülinapja, ami nemrég hasonlóan kezdődött, de teljesen másként folytatódott. Mert […]
TovábbKaresz története
Tegnap este hazafelé a villamoson két harsány kamaszfiú közelébe sikerült leülnöm. Mellettem egy középkorú pár félhangosan minősítette a fiúk viselkedését: „Milyen bu…ók ezek gyerekek, hogy nevelték őket a szüleik”. Miután nyolc éve dolgozom állami gondoskodásban élő gyerekekért, az első gondolatom az volt: „Szegény srácok, most csak ketten vannak, vajon most miért kell érzik a kényszerét […]
TovábbHelga története
Helga története – nevezzük e cikkben Helgának – még tavaly nyáron kezdődött, amikor együtt tölthettem vele egy hetet az alapítványunk balatoni táborában. A hőség ellenére hatalmas fekete ruhákban érkezett, egyedül karján az önbántás nyomait nem takarta el, szándékosan. Arcán ijesztően vastag fekete smink, testékszerekkel teli, fejhallgatója alól ordított a zene. Nem sokkal korábban került be […]
TovábbTomi története
„Kriszta, emlékszel, amikor kb. három éve Paloznakon kentél nekem szalámis kenyeret a konyhában?”, mondja nekem Tomi (hívjuk ebben a történetben Tominak) a kocsiban, mialatt hazafelé viszem őt a tábor első éjszakáján. Hat napra jött, de a táboroztató csapat nem tudta őt biztonságban megtartani, ezért kellett lemenjek érte. „Hogyne emlékeznék” – és valóban emlékszem, pontosan nyolc […]
TovábbMekkanelesix verse: Gondolatok
Gondolatok Milyen az, amikor hontalan az ember?Se anyja, se apja, még a lélegzete sem az övé.Milyen az, amikor senkinek sem kell?Ez a körforgás, és nem válhat csak úgy köddé. Ahol jól bánnak veled, ott furcsa.Jár ez neked? Szabad? Félsz, hogy csak átmeneti.Ezt tapasztaltad, nem olyan durva,de ha az ember szíve összetörik, az fáj neki. Lábujjhegyen […]
Tovább“Mi lesz belőled, kislányom?”
Amikor az ember kezd felnőni, folyamatosan azt a kérdést teszik fel neki szülei, ismerősei, rokonai – igazából konkrétan mindenki -, hogy „Jajj, mi lesz belőled kislányom?” „Mivel fogsz foglalkozni, ha felnősz?” „Azért egyetemre mész, ugye?”. Ezeket a kérdéseket én is megkaptam. Mondjuk a szüleimtől pont nem, de helyette nevelőanyám elég sokat nyaggatott velük. Ilyen és ezekhez hasonló […]
TovábbA döntés
Világszépek – a Világszép blog egyik rovata, a blog esszenciája, ahova Világszép gyerekek, fiatal felnőttek írásai kerülnek művésznevek alatt. A mindennapok embere nagyon sok döntést kell meghozzon az ébredéstől egészen az elalvásig. Vannak nehezek és vannak könnyűek. Vannak jók és rosszak, de vannak amik csak később derülnek ki, hogy milyenek. Nekem vannak olyan döntéseim is […]
TovábbAhova mindig szeretettel várnak: bemutatjuk a Világszép Klubot
Sok szakmai előkészület után, 2022 őszén indítottuk útjára a Világszép Klubot. Az indulás óta már eltelt pár hónap és nagyon vártuk, hogy nektek is részletesen beszámolhassunk a tapasztaltainkról és mesélhessünk picit a szakmai alapelveinkről. A Világszép Klubról Boda Henit, a klub koordinátorát kérdeztük. Mi a klub koncepciója? Világszép Klubunk célja, hogy a gyermekotthonon és a […]
TovábbMarcel versei: Anyám, Akivé lettem
Marcel – Anyám Mikor megszületettem, nem sírtam, aludtam.Álmomban az áltmodtam,Hogy anyám elringatott engemS édes hangja ezt súgta nékem:Te vagy az én kincsem!De oh, hol vagy most Anya?Sajnálom, sajnálom mikor azt mondtam, hogy nem más,Csak egy banya!Mikor már én ringattalak álomba, s nem te engemetAzokkal a napokkal elvesztettem a bájomat,S a szívemet!Bárcsak itt lennél még, oh […]
TovábbLila Wasabi: Hogy érzem magam?
Világszépek – a Világszép blog egyik rovata, a blog esszenciája, ahova Világszép gyerekek, fiatal felnőttek írásai kerülnek művésznevek alatt Lila Wasabi írását olvashatjátok Mostanában gyakrabban kapom meg azt a kérést, hogy hogy vagyok, hogy érzem magam. Ilyenkor gyorsan átgondolom, hogy tényleg hogy érzem magam, és átfut az agyamon elég sok minden. De ezt nem tudom megválaszolni, […]
TovábbA világ szép: Mit adnak az önkéntes mesemondók a gyerekeknek?
Zalka Csenge, a Világszép meseprogram vezetőjének írása „Meseee!” – kiabálja lelkesen egy kisfiú, ahogy meglátja a kék pólós felnőtteket az otthon ajtajában. Beszalad a nappaliba és a kanapéra vetődik. A többiek hamarosan csatlakoznak hozzá. Óvodások is, kamaszok is. A mesemondók helyet foglalnak közöttük; hátat vakargatnak, talpat masszíroznak, hajat fonnak, meseillatot csepegtetnek odanyújtott kezekre, macikra. A […]
TovábbAnyja lánya: Boldog születésnapot neked!
Sokszor megpróbálkoztam a naplóírással, de végül mindig abbahagytam. Azt vettem észre, hogy mindig csak akkor ragadtam tollat, amikor rossz napom volt. Kiírtam magamból a sérelmeimet, próbáltam meglátni a pozitív oldalát a dolgoknak, persze sikertelenül. Most visszaolvasva néhány részt, csak annyit látok, hogy a passzivitásom sokkal erőteljesebb képet mutat, mint a pozitivitásom. Egyetlen nap volt kivétel […]
TovábbMarcel versei: Hálátlan kölyök!, Májusi tél
Hálátlan kölyök! Utamban nem áll senki,Csak én magam.Anyám, szeretgess meg hamar!A kötelet hagyd rám,Te, ki mindig jót akartál, cirógattál, ápoltál.S én, száraz szemű tapló ki,Oly sokszor megsértett.A dunába vess, legyen végeÖrökös fájdalomérzetednek!Vége lett végül, csak nem úgy ahogy én akartam.A kötelet hagyd rám, Anya!Nemsokára találkozunk…Vagy nem.Ki tudja hol van?De remélem, hogy jól vagy.Remélem, már nem […]
Továbbanyja lánya: Nekem a karácsony
Világszépek – a Világszép blog egyik rovata, a blog esszenciája, ahova Világszép gyerekek, fiatal felnőttek írásai kerülnek művésznevek alatt. anyjalánya” írását olvashatjátok Kislányként mindig izgatottan vártam a karácsonyt, az ajándékok, az ünnepi vacsora, a várakozás boldogsággal töltött el. Ilyenkor együtt ünnepelt a „család”, ami idézőjeles, mert bár ők egy család voltak, én és a többi nevelt […]
TovábbMarcel versei: Otthon, Otthon II., K – Az a bizonyos nevelő
“Otthon” Haza mész? – kérdezik.S nem tudom mit válaszoljak,Mert ahova megyek az nem “otthon”,Csak egy otthon. Hol bántják a kisebbet, a gyengébbet,Azt, aki “nem ad cigit”…Aki “stréber”, vagy aki nem tanul.Vagy igazából bárkit aki nem illikAz általuk megadott sorba. Szememből könnyek folynak: Miért vagyok más?Miközben tudom, hogy későbbEz lesz a megváltás. “Otthon” 2. Van pénzed? – […]
Továbbanyja lánya: Minek nevezzetek
Világszépek – a Világszép blog egyik rovata, a blog esszenciája, ahova Világszép gyerekek, fiatal felnőttek írásai kerülnek művésznevek alatt. A rovatot “anyjalánya” indítja el, írásai havi rendszerességgel jelennek majd meg. Őszintén szólva egy ideje már felmerült bennem a kérdés, hogyan tudnám megosztani a saját történetemet. Az elkövetkezendő sorokban megpróbálom elmagyarázni miért éreztem sokáig azt, hogy […]
TovábbA Világszép Alapítvány mentorprogramja: a kiválasztástól a mentorságig
A Világszép Alapítvány 2010 óta ad egyéni figyelmet és elfogadó szeretetet a gyermekotthonokban élőknek. Hosszú távon kapcsolódunk több korosztályú gyerekhez, ezért sokszínű, változatos programokat kínálunk számukra: a nyári táborok mellett mesemondó, mentorprogramunk, délutáni foglalkozásaink, valamint inkluzív óvodánk segítségével kicsi kortól kezdve a fiatal felnőttkorig kísérhetjük a velünk együttműködő 5 budapesti gyermekotthonban élő gyerekeket és fiatalokat. Az alapítvány […]
TovábbInterjú Wirtz Ágnessel, az alapítvány megálmodójával
A Világszép Alapítvány 12. születésnapja alkalmából Wirtz Ágnessel beszélgettünk, ahol többek között szóba került az alapítvány múltja, jelene és jövője. Az interjút készítette: Lázin Loretta Mit csinál a Világszép Alapítvány? A Világszép Alapítványt 2010-ben alapítottuk férjemmel, Albrechttal. Azóta állunk olyan fiatalok mellett, akiket kiemeltek családjukból, ezért gyermekotthonokban vagy nevelőszülőknél élnek. Megkapnak mindent, ami a fizikai […]
Tovább